Eszközt

30 eszközt terveztünk, hogy segítsünk az állampolgároknak az energiagazdálkodás kihívásainak és lehetőségeinek jobbani megértésében és a személyes életük részvételében.

Image
C4ET_logo_mini

ENERGIES 2050

France
C4ET_logo_mini

HOMEGRADE

Belgium
C4ET_logo_mini

GLOBAL NATURE FUND

Germany
C4ET_logo_mini

DOOR

Croatia
C4ET_logo_mini

GAL MOLISE

Italy
C4ET_logo_mini

TREBAG

Hungary
0
30

Eszköz

0
6

OrszÁg

0
700

MILLIÓ EMBER célzott

Klímaváltozás és energia

Ökölógiai lábnyomszámítás

Ökölógiai lábnyomszámítás


Értékelje saját szénlábnyomát a dedikált ethiCarbon® kalkulátort.

Pedagógiai tájékoztatók

Pedagógiai tájékoztatók


A portfólió célja az energia és a klímaváltozás összetettségének bemutatása rövid magyarázatokkal, oktatási és könnyen olvasható tájékoztatókkal.

Tesztelje tudását!

Tesztelje tudását!


A játék elősegíti, hogy tanuljon, és egyúttal tesztelje tudását energiapolitikai témakörökben. A játék fókuszában tudományos/történeti megközelítés áll, valamint, az hogy az állampolgárok számára rávilágítson, hogy milyen tevékenységekkel segíthetik elő a fenntarthatóságot.

Tesztelje memóriáját!

Tesztelje memóriáját!


Ezzel a játékkal egy időben fejlesztheti memóriáját és új tudást szerezhet termékek és egyének ökológiai lábnyomáról világszerte.

Eko és Logy

Eko és Logy


A játék helyszíne egy sziget, ahol két testvér él Eko és Logy. Egy új híd megépítése megváltoztatja az életüket: el tudnak menni különböző helyekre és tanulhatnak az otthonuk éghajlatáról.

Az otthoni és a munkahelyi élet összekapcsolása az energiatudatosság szempontjából

Szörfözés a fenntartható iroda mélyén

Szörfözés a fenntartható iroda mélyén


Az eszköz vizuálisan mutatja be az energiaforrások használatát, a megtakarítások gazdasági hasznát, illetve ötleteket nyújt az otthonában elvégzendő intézkedésekhez.

A hónap projektje

A hónap projektje


Ez az eszköz segít abban, hogy az alkalmazottak figyelmét ráirányítsuk különböző energiával kapcsolatos témákra. Javaslatokat nyújt minden témában az otthoni használatra is, ezáltal Ön, mint alkalmazott megértheti a vállalkozás energiahatékonysági tevékenységét.

A hónap fenntarhatósági dolgozója

A hónap fenntarhatósági dolgozója


Tesztelje tudását: kezdő vagy haladó szinten áll az energiahatékonyság témakörében? Az eszköz egy kvíz.

A fenntarhatósági nap útmutatója

A fenntarhatósági nap útmutatója


Használja ezt az eszközt arra, hogy megszervezze saját környezettudatos-fenntarhatósági-energia napját. Az eszköz a vállalkozásoknak segít, hogy ráírányítsák a munkavállalók figyelmét a jövőorientált energia kínálati koncepciókra.

Fenntarthatóság az európai vállalatokban

Fenntarthatóság az európai vállalatokban


Az Interaktív térkép bevezeti Önt a "legjobbak" világába. A Google Maps alkalmazás segítéségével a partnerországok legjobb fenntarthatósági példáiból válogahtat.

Allampolgárok által vezérelt körkörös gazdaság az épített környezetben

Felújítás: javítás, újrafelhasználás, újrahasznosítás

Felújítás: javítás, újrafelhasználás, újrahasznosítás


Ezt a brossúrát azért készítettük, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét arra a lehetőségre, hogy hogyan hasznosíthatják újra az építőanyagokat a felújítások során.

Körkörös gazdaság a felújítások során

Körkörös gazdaság a felújítások során


Ez az infografika röviden bemutatja azokat a főbb építési elemeket, amelyek karbantartása, helyrehozása, javítása, újbóli felhasználása vagy átalakítása megoldható ahelyett, hogy kidobjuk azokat.

Körkörös gazdaság és felújítás

Körkörös gazdaság és felújítás


Szeretne játékos formában információkat kapni az anyagok újrahasznosításáról és felújításáról? Ez az Ön játéka!

Leltározó jegyzetfüzet

Leltározó jegyzetfüzet


A jegyzetfüzet segít listát készíteni azokról az anyagokról, melyek újrahasznosíthatóak egy ház felújítása során.

Konferencia: Körkörös felújítás

Konferencia: Körkörös felújítás


Ez a prezentáció a 4 R alapelvén keresztül mutatja be, hogyan újítsunk fel a körkörös gazdaság alapelvei szerint. Reduce (Csökkentés), Repair (Javítás), Reuse (Újrafelhasználás), Recycle (Újrahasznosítás)

Az állampolgárok bevonása az energiapoltikákba

Az állampolgárok nézőpontja szerinti energiafogyasztás

Az állampolgárok nézőpontja szerinti energiafogyasztás


A felmérés célja, hogy képet kapjunk az állampolgárok hozzáállásáról az energiafogyasztás témakörében

Számít a véleménye!

Számít a véleménye!


Számít a véleménye! A poszter célja, hogy rávilágítson arra, hogy mindannyiunk előtt nyitva áll a lehetőség, hogy részt vegyünk a környezetvédelemhez és energetikához kapcsolódó döntéshozatali folyamatokban, ezáltal hozzájárulunk a közösség fenntartásához, prosperitásához.

Mennyit tud az energiáról és az energiatudatosságról?

Mennyit tud az energiáról és az energiatudatosságról?


A kvíz vicces és könnyed formában segíti a tanulást az energiatakarékosság témakörében. Ossza meg eredményeit a Facebookon barátaival! Ösztönözheti barátait, hogy játszanak a kvízzel és új ismeretekre tegyenek szert.

Torpedó játék

Torpedó játék


A játék a jól ismert "Torpedó" módosított változata. Néhány alapvető tény ismétlésével bővítheti tudását az energihatékonyság témakörében. A játékhoz minimum két fő szükséges.

Hogyan vegyünk részt az energiapolitikák alakításában állampolgárként?

Hogyan vegyünk részt az energiapolitikák alakításában állampolgárként?


Szeretné tudni, hogy állampolgárként hogyan vehet részt az energiapolitikák alakításában? Az e-book bevezeti Önt a közösségi politikák alakításának módszertanába és folyamataiba.

Az energiaátmenet a vidéki területeken

Értékelés és azonosítás

Értékelés és azonosítás


Az eszközben olyan témákat sorolunk fel, mely a vidéki területek energiagazdálkodását elemzi.

Interaktív térkép

Interaktív térkép


A térkép célja, hogy vizuálisan bemutasson néhány fontos kezdményezést a vidéki területeken, különösképpen 6 európai országban, akik egyben a C4ET projekt partnerei. A cél, hogy a fenntartható fejlődést, mezőgazdaságot, megújuló energiák használatát és a környezetvédelmet promótáljuk.

``Cantine d'Uva`` Virtuális séta

"Cantine d'Uva" Virtuális séta


Rövid virtuális séta mutatja be - képeken és szövegen keresztül - a vidéki területek legjobb gyakorlatait: Cantine D'Uva Larinoban, Olaszországban és innovatív rendszerét, mely vállalkozás a teljes borgazdaságot megújuló energiákkal működteti.

Körkörös gazdaság a vidéki területeken

Körkörös gazdaság a vidéki területeken


Mi a körkörös gazdaság? Az eszköz célcsoportja a vidéki területeken élő állampolgárok akik bővíteni szeretnék tudásukat. A puzzle segítségével a körkörös gazdaság előnyeit és működését ismerheti meg.

Innovációk a vidéki területeken

Innovációk a vidéki területeken


Az e-book célja, hogy a vidéki területeken megvalósítható innovatív akciókra hívja fel a figyelmet. Gyakorlati útmutatót kívánunk nyújtani néhány jó példán keresztül, melyeket Olaszországban azon belül is Molise és Campania Régiókban valósítottak meg.

A vállalatok befolyásolása a környezetbarát politikák alkalmazására

Gondolkozz zölden játsz zölden!

Gondolkozz zölden játsz zölden!


Az eszköz egy társasjáték, mely a zöld gondolkodásra tanít a zöld játék során. Olyan állampolgároknak javasoljuk, akik szeretnek játszani és közben gondolkodni.

Legyen ``Zöld`` dolgozó!

Legyen "Zöld" dolgozó!


A "Poszter"-t olyan cégeknek készítettük, akiknél cél, hogy a dolgozók figyelmét felhívják a környezetudatosságra és azokkal összefüggő lehetőségekre.

Újítsa meg vállalkozását innovációval

Újítsa meg vállalkozását innovációval


Az e-book címe, hogy "Hogyan befolyásolhatják az állampolgárok a vállalatok környezetbarát viselkedését? - Innovációs témakörök".

Első lépések!

Első lépések!


Az interaktív prezi rövid bevezetést nyújt a CSR, innováció és a fogyasztóvédelem témakörébe.

Döntésfa

Döntésfa


A döntésfa egy intaraktív játék, melyet on-line lehet játszani. Egy szituációs gyakorlat, melyben különböző válaszokat adhat attól függően, hogy mi a motivációja, illetve hogyan döntene bizonyos helyzetekben.

Klímaváltozás és energia

A világ, ahogy mi ismerjük, szembesül a korlátaival, a környezeten és az energia forrásokon lévő nyomás exponenciálisan növekszik és az ismétlődő környezeti, gazdasági és társadalmi kríziseket erősítik a klímaváltozás hatásai. Jelenlegi szervezeti módszereink kiegyensúlyozatlanságot teremtenek, amelyek hosszú távon nem fenntarthatóak.

A klímát érintő problémák a legnagyobb kihívások közé tartoznak, amelyekkel ma szembe kell néznünk. Ahogy a tudományos bizonyítékok is mutatják, a hőmérsékletben bekövetkezett emelkedés és ehhez tartozó hatások (mint például, a tengerszint emelkedése, extrém klíma jelenségek és az óceánok elsavasodása) felgyorsult az elmúlt évtizedekben és drámai következményei vannak nemcsak a környezetre, hanem társadalmunkra is. Ezek a következmények nagyon gyorsan visszafordíthatatlanná válhatnak. A 2014-ben kiadott Éghajlat-változási Kormányközi Testület ötödik jelentése megerősítette ennek a jelenségnek antropogén jellegét, ami közvetlenül kapcsolódik az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Ezek a kibocsátások nemcsak a nagy cégek, országok és iparok termékei, hanem elsősorban a mi termelési és fogyasztási szokásainkhoz kapcsolódnak és azokhoz az energia rendszerekhez, amelyek a fosszilis üzemanyagokon alapulnak.

Nemzetközi tárgyalások zajlottak az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye keretein belül. Az egyre több bizonyíték ellenére az bizonyos, hogy a változások nem történnek elég gyorsan. A párizsi klímakonferencia során a nemzetközi közösség megegyezett abban, hogy a globális felmelegedést 2 °C alá kell csökkenteni 2100-ra és a legnagyobb erőfeszítésekkel, de 1,5 °C –on kell tartani. A 2 °C cél konkrétan azt jelenti, hogy a fosszilis erőforrások jelenlegi felhasználását 2/3-dal kellene csökkenteni. Ehhez gyors és drasztikus energiatudatos felhasználásra lenne szükség, amely nemcsak a technológiai megoldásokon alapul, mint a megújuló energiára irányuló vagy energia hatékonysági technológiák használata. A klímára vonatkozó cél eléréséhez átfogó és mélyreható viselkedésbeli változtatásokra van szükség az egyén szintjén. Amíg az európai állampolgárok egyre nagyobb bizonyossággal érzik a klímaváltozást, addig túl kevés a cselekvés és csak néhány köti össze a klímaváltozást az energiatudatos felhasználás problematikájához. Ezen felül nem sokan figyelik, illetve kérdőjelezik meg egyáltalán saját szén/energia lábnyomukat.

A cselekvéshez és változtatáshoz az európai állampolgároknak először tudatában kell lenniük saját energia lábnyomukkal (és a hozzá tartozó klímaváltozás hatásaival) és tiszta képet kell kapniuk arról, milyen mértékű változást tudnak véghez vinni. Meg kell őket győzni arról, hogy ezek a változtatások túl kritikusak ahhoz, hogy hatékonyan nézzünk szembe a klímaváltozással és lehetőségeket mutassunk be egy rugalmasabb és igazságosabb társadalom számára.

Az otthoni és a munkahelyi élet összekapcsolása az energiatudatosság szempontjából

Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a magánszektor legtöbb vállalatának fő célja a profit szerzés. Az európai állampolgárok többsége ilyen profitot termelő vállalatnál dolgozik. Habár számos okból kifolyólag egy jobb egyensúly szükséges a gazdasági célok és más olyan nézőpontok, mint a társadalmi és környezeti problémák kialakításánál.

Az európai vállalatoknak egyre jobban kell átfogó megközelítéseket alkalmazniuk, amelyben már a környezetet is számításba veszik. Ennek fényében a vállalatok jó példák, amikor energiahatékonyság és „zöld” menedzsment feltételeiről beszélünk. Az utolsó évtizedekben sok energia megtakarító módszer került bevezetésre az üzleti szektorban, nem feltétlenül nagyobb mértékű környezettudatosságnak köszönhetően, hanem pénzügyi megfontolásokból.

A vállalatok megtakarítanak, vagy pénzt nyernek megfelelő környezeti, energia és erőforrásmenedzsmenttel. Ezek a pozitív vállalati megközelítések összhangban vannak olyan menedzsment rendszerekkel, mint például ISO 14001, ISO 26000 és EMAS.

Hogyan hozhat ez változást az állampolgárok magatartásába? Ami az energia megtakarítást és hatákonyságot illeti, a munkáltatók, mint környezeti modellekként szolgálnak az alkalmazottak számára. A döntéseik többségének alapja a gazdasági hasznok. Sok európai állampolgár dolgozik olyan cégnél, ahol már hatékony és inspiráló környezetvédelmi módszereket vezettek be EMAS vagy ISO tanúsítványokon keresztül. Amikor a gazdasági döntések összhangban vannak a környezeti szempontokkal, lehetőség van a win-win (nyertes-nyertes) szituációra.

Például ha a vállalatok buzdítják a dolgozókat, hogy biciklivel vagy tömegközlekedéssel járjanak munkába, nem lesz szükség parkoló helyekre. Ha ehhez a szemponthoz más ösztönzők is társulnak, például ingyenes vagy támogatott bérlet, a dolgozók egyre kevesebbszer fogják autóikat használni munkába járáshoz. Egyre több vállalkozás promótálja az alkalmazottak aktív részvételét környezetvédelmi projektekben, például olyan ösztönzőkkel, mint a „hónap környezetvédelmi projektje”. Belső kommunikáció révén az alkalmazottakat lehet informálni az energia hatékony eszközök és magatartások (pénzügyi) előnyeiről, amelyeket otthonaikban is tudnak alkalmazni. Ezzel a munkáltatók elősegíthetik az állampolgárok környezetbarát és energiahatékony módszerek tudatosítását, amelyeket a cégüknél alkalmaznak és felhasználhatók egy zöldebb jövő érdekében.

Allampolgárok által vezérelt körkörös gazdaság az épített környezetben

A lineáris megközelítéssel ellentétben (ahol feldolgozunk, termelünk, használunk majd eldobunk) újra kell gondolnunk a gazdaságot körkörös módon, ahol számításba vesszük az anyagok biológiai ciklusát és egyes technikai ciklust. A biologiai ciklusra anyagként tekintük, amit komposztálni lehet.

A technikai ciklus az, amikor az anyagok újrahasznosulnak egy újabb termelési folyamatban. Az energia ebben az esetben megújuló erőforrásból származik. Tovább kell fejlődnünk egy „eldobni és helyettesíteni” kultúrából egy „megjavítani, visszajuttatni és megújítani, szétszedni és megújítani” kultúrára.

Hogyan szándékozunk ezt átültetni az épített környezetbe? Az építőipar rengeteg hulladékot termel és az építőanyagoknak van a legnagyobb állománya Brüsszelben (kb 84%). A hulladék használata, mint erőforrás fő témánk vezető alapelve.
Ennek eredményeképpen korlátoznunk kell a termelési hulladékot a következőképpen:

  • Az épületek minél tovább álljanak. Ennek eléréséhez jó karbantartásra, az elemek javítására, folyamatos ellenőrzésre és az épület renoválására van szükség.
  • Figyelembe kell venni a bontást. Az épület lebontásánál figyelembe venni, hogy az épület elemek esetleg újra felhasználhatóak (új rögzítési technikák, megfelelő eszközök…).
  • Figyelembe kell venni a „megfordíthatóságot”. Biztosítani, hogy az épület nagy renoválások nélkül használható.
  • Megfelelő bontás. Biztosítani, hogy az anyagok újrahasznosíthatóak lesznek egy jól szervezett bontási eljárással.
  • Hulladék menedzsment módszerek bevezetése, újrafelhasználás alapelvek: újra felhasználni az anyagot vagy az elemet valahol máshol az épületen vagy a közelben.
  • Az erőforrások és energia racionális mértékű felhasználása.

Az állampolgárok bevonása az energiapoltikákba

Az energiapolitika témája eddig nem volt az összes érdekelt állampolgárok széles körű párbeszédének része. Ebben a témakörben folytatott tárgyalások többnyire szűk körre korlátozódtak a nemzeti és európai intézményekben, szakértőkre és kis számú érdekelt civil szervezetekre (CSO-kra).
A civil szervezetek képviselik az űrt a család, az állam és a piac között, amiben az állampolgárok összekapcsolódnak, annak érdekében, hogy megfogalmazzák és támogassák a közös érdekeiket.

A modern demokráciának az egyik alapvető jellemzője a fejlett civil társadalom. A polgárok aktív szerepe egyrészt a nyitottság és az állami intézmények átláthatósága, másrészt pedig a nyitott párbeszéd vezetése, az együttműködés és a partnerség. Az együttműködésnek és a partnerségnek, valamint a teljes társaladalmi fejlődésnek a fenntarthatósága garantált az emberi jogok tiszteletben tartásán és a nők és férfiak egyenlő részvételén keresztül, mint a demokráciának egy másik fontos pillére.

Felismerve ennek fontosságát a nyilvánosság részvételének, mint például a nők részvételét az egyes választókerületekben, 2003. januárja óta az Európai Bizottság már alkalmazza az “Általános elvek és minimumszabályok az érdekelt felek konzultációjához az Európai Bizottság által” cselekvést. A jogalkotási eljárás kezdeti szakaszában végbemenő konzultáció elősegíti a politikák hatékonyságának javítását, miközben megerősíti az érdekelt felek és a nyilvánosság bevonását.” A CSO-k különleges szerepe is meg van határozva – “Civil társadalmi szervezetek úgy működnek, mint közvetítők az állampolgárok és az európai intézmények között, így ösztönözve a politikai párbeszédet és az állampolgárok aktív részvételét a célok elérésében az Európai Unióban.”

Egy másik fontos dokumentum a Jog gyakorlat kódexe a civil részvételhez a döntési folyamatokban, amelyet az Európai Bizottság támogatta egy nyilatkozatban, amelyben felismerte a Jó Gyakorlat kódexének a fontosságát, mint egy referencia dokumentum az Európai Tanácsnak, mint egy alap az állampolgárok felhatalmazása, hogy résztvegyenek a közügyekben az európai országokban.

A konzultációknak és az összes érdekeltfél részvételénak a célja, hogy összegyűjtse az érdeklődéseiket, véleményeiket és ajánlásaikat egy bizonyos közpolitikáról annak érdekében, hogy növelje a politika céljainak a megértését és elfogadását, de azért is, hogy mérje a gyengeségeket és a lehetséges negatív hatásait a közpolitikának, amelyeket még időben meg kell szüntetni.

Az energiaátmenet a vidéki területeken

A 27 Európai Uniós tagállam populációjának közel 60%-át teszik ki a vidéki területek ami 90%-át fedi az európai területeknek. Mindeközben még mindig elfogadják a hagyományos folyamatokat, amelynek során olyan szennyező energiaforrásokat használnak, mint szén és olaj üzemanyag, pedig nagyobb megújuló energia potenciállal rendelkeznek, összehasonlítva a városi területekkel.

A fűtést illetően, mivel a házak általában idősebbek és egymástól igen távoliak, tendálnak a kevésbé energiahatékonyság felé, és még drágábbak. Javulás mutatkozik, valamint a hatalmas helyi munkaerőforrás potenciál van, amit ki kell használni.

Ezenfelül, a projekt tevékenységeinek az első fázisa alatt, az igényfelmérésen és a SWOT analízisen keresztül, a következő profiljait azonosítottuk vidéki területeknek.

Az általános kép azt mutatja, hogy egyértelműen szükség van energiatudatossággal kapcsolatos képzésre mind az állampolgároknak, mind pedig a vidéki területek helyi hatóságoknak. Az Európai Unióban, a társadalmi és a technológiai innovációkra nem csak a városokban van szükség, de a vidéki területeken is, ami külön kihívásokkal néz szembe, mint a globális trendek eredményei, további növekedést a gazdasági válság által.

Ezek a kihvások magukban foglalnak egy öregedő népességet, magas munkanélküliségi rátákat, társadalmi egyenlőtlenségeket és globális piachoz való alkalmazkodás potenciál hiányát. Ezenfelül világos különbség tapasztalható az információ elérését tekintve a városi és a vidéki állampolgárok között: 2012-ben a 25 és 64 éves köztiekből 24.6 millió ember vett részt oktatásban és tréningen az EU 27 országából (teljes 9%-a). Ezeknek az országoknak a vidéki területein ez az arány eléri a 6.6%-ot, ami alacsonyabb volt, mint a közepesen urbanizáltakban (8.4%) és a sűrűn lakott területeken (11.1%).

A vállalatok befolyásolása a környezetbarát politikák alkalmazására

‘Az európai állampolgárok úgy gondolják, hogy maguknak kell vezető szerepet vállalniuk a vállalatok intézkedéseinek a befolyásolásában, a vásárlási döntéseiken keresztül.

Európaiak úgy gondolják, hogy az állampolgáruknak, maguknak kell vezető szerepet vállalniuk a vállalatok intézkedéseinek a befolyásolásában, a döntéseiken keresztül, azon, hogy mit vásárolnak (49%), ezt követi a vállalati menedzsment (40%) és az állami hatóságok (36%)’ Forrás Eurobarometer.

Első lépésként, a munkavállalókat szeretnénk állampolgárokként tekinteni, tehát a mi célcsoportunk (ebben a témakörben) a munkavállalók és meg szeretnénk nekik mutatni, hogyan viselkedjenek/ hozzanak döntéseket ökobarátabb módon a munkahelyi életükben és megmutatni nekik, hogy a személyes, egyéni válatozások befolyásolhatják az egész vállalat viselkedését.
A témakörünk lényeges pontja, hogy az állampolgárok hatással vannak a vállalatokra, hogy ökobarátabb módon viselkedjenek, ha tudják a módszereket, az alapvető fogalmakat és néhány hasznos eszközt találnak arra, hogy hogyan is kell ezt tenni.

A « fenntartható fejlődés » fogalma három pillért foglal magában: gazdaság, társadalom és környezetvédelem. A Vállalati Társadalmi Felellősségvállalás (CSR) ugyanezt a három pillért határozza meg. CSR egy kifejezés és egy folyamat, amivel a vállalatok tisztában vannak. A pillérek közül szeretnénk megragadni azt a lehetőséget, hogy elemezzük a « környezetvédelmi « pillért, és lefordítani ezt a munkavállalóknak, hogy növeljék és fokozzák a tudatosságukat benne, mint például, hogy tudatosabbak legyenek annak a vállalatnak a CSR tevékenységeiben, ahol dolgoznak.

©2018 C4ET 

This project has been funded with support from the European Commission.
This website reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use 
which may be made of the information contained therein.

Project code: 2015-1-FR01-KA204-015349

or

Log in with your credentials

or    

Forgot your details?

or

Create Account